Bálint Ágnes meséin generációk nőttek fel
A gimnázium első két évében magántanuló volt, majd az Angolkisasszonyok zárdájában érettségizett Budapesten, amit nem igazán kedvelt. 1937-ben Bécsben, egy rajzintézetben tanult rajzolni, majd 1941-ben jelent meg az első meseregénye Az elvarázsolt egérkisasszony címmel. 1942-ben pedig ezt követte egy másik meseregény, amely a Cimborák címet kapta.
1944-ben férjhez ment, két kislánya született. 1958-tól, egészen a nyugdíjazásáig, azaz 1986-ig, a Magyar Televíziónál dolgozott. Először szerkesztő – dramaturgként, majd főmunkatársként dolgozott itt, közel harminc évig.
Bálint Ágnest tartják a TV maci szülőanyjának és az ő nevéhez fűződik az Esti mese, hiszen ő írta a forgatókönyvét. A TV maci sok gyerek kedvence lett és sok gyerek tért aludni ezzel a mesével. Kedves, szerethető karaktere, lénye sok gyerek szívébe belopta magát.
Az írónő 1961-től bábjátékokat is írt, amelyek nem csak a gyerekeket, hanem a szüleiket, sőt a nagyszülőket is a képernyőhöz vonzotta. Hiszen ezekben a mesékben mind a család melege, mind a munka központi szerepet kapott.
Híres bábjátékai megjelenését követően– Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola – rajzfilm forgatókönyveket is írt.
Sokak kedvence lett ebben az időszakban a Vízipók, csodapók, a Kukori és Kotkoda és Frakk, a macskák réme.
Ezeken a meséken generációk nevelkedtek és sok kisgyerek ma is ismeri és szereti ezeket a szerethető figurákat.
Az írónőnek 1962-től a Móra könyvkiadónál jelentek meg a könyvei. Többek között a Frakk és a Mazsola kötetek láttak napvilágot. Ifjúsági regénye is megjelent, Szeleburdi család címmel, amely képernyőre is került, mégpedig Palásthy György feldolgozásában.
A Babar könyvek fordítása is Bálint Ágnes nevéhez fűződik, de sok más rajzfilmhez is ő készítette a magyar szövegeket. Mint a klasszikusnak számító Rumcájsz, a Kacsa Kázmér kalandjai, vagy a Garfield mesékhez.
1968-ban Bálint Ágnes műsora, a Kuckó is képernyőre került. A műsor és Bálint Ágnes nem titkolt célja az volt, hogy a gyerekek is megkedveljék a természetet.
Utolsó meseregénye, Vízitündér, vízimanó címmel, 2000-ben jelent meg. Nem csak az írónő tartotta az életét meseszépnek, hanem írói munkásságát, meséit díjakkal is honorálták. 2006-ban az önéletrajzi ihletésű Lepke az írógépen című könyve, az Év Gyermekkönyve Díjat nyerte. Emellett számos más díj büszke tulajdonosa lehetett. Mint például József Attila díj, Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, Szent Imre díj.
1998-ban Vecsés díszpolgárává választották, szülővárosa pedig emlékéremmel is kitüntette. Bálint Ágnes 2008-ban, egy nappal a 86. születésnapja után hunyt el Vecsésen. 2010-ben posztumusz díszpolgárrá is választották.
Vecsésen, az írónő hajdani otthonában emlékházat alakítottak ki, ahová szeretettel várják a mesék szerelmeseit és Bálint Ágnes tisztelőt. Vecsésen már több éve rendeznek Mesefesztivált, ezzel is emléket állítva Bálint Ágnes munkásságának.
Képek forrása: Pinterest
