Vásárlás bolhapiacon - hogyan kell eladni, hogyan kell alkudni, hogyan lehet megkapni a legjobb árat

Amikor használt cikkeket vásárlunk bolhapiacon vagy online, gyakran automatikusan egészen profi trükköket alkalmazunk, ahhoz hogy megkeressük és megtaláljuk a legjobb áron levő darabot.
Vásárlás bolhapiacon - hogyan kell eladni, hogyan kell alkudni, hogyan lehet megkapni a legjobb árat

A bolhapiacok európai fellegvára Németország, ott minden városban találsz menő használt piacot. Ott nem ciki magánembereknek kiállni holmijaikkal egy ilyen piacra. Körbenéztünk mi is, és leszűrtük a tanulságokat.

Ha például egy müncheni templomban bolhapiacot, gyerek-ruhavásárt rendeznek, az egyik anya több mint 100 euróért árul nadrágot, kabátot vagy cipőt, a másik meg nem egészen 40 euróért. Az egyik közel háromszor annyit kér, mint a másik. Furcsa – legalábbis első látásra – mivel minden ugyanolyan: a hely, a vevők, és a ruhák minősége meg választéka is. Akkor mi a különbség?

Ha eltöltünk ott egy időt, és körbenézünk valamennyire, akkor látjuk, hogy azok az anyák, akiknek kelendőbbek a portékái, gondosabban előkészítették az eladandó cikkeket, szépen kimosták, kivasalták, alaposan összehajtogatták – dolgoztak vele. Ezért az egyik ruhadarab például jobbnak látszik, mint a mellette levő. Ezt a felismerést segítik, hogy a templom úgy szervezi meg az árusítást, ahogy az áruházakban is van: Mindenki átadja az áruját, és aztán szétválogatják, például a ruhaféléket nagyság szerint, a játékokat típusok szerint, a kerékpár például a kerékpárokhoz kerül. Ezért a szolgáltatásért a templom lecsíp néhány százalék hasznot.

Ezen kívül, egyes esetekben, például egy márkás pulóver esetén az eladó előzőleg tájékozódhat az interneten, hogy mennyiért kínálják az ilyen használt ruhadarabokat, és akkor ezt a darabot az interneten talált ár alatt maradva, de drágábban kínálja, mint a nem márkás cuccot.

„Pszichológiailag nagyon fontos, hogy egy bizonyos küszöb alatt maradjunk.”

Olyan stratégiát alkalmazott az említett eladó, amit "verseny-figyelembevétel”-nek nevezhetünk. A használt piacon is az árusoknak körbe kell nézni, és megnézni, hogy a többiek milyen árakat adnak meg.

A használt áruk kereskedésében az ármechanizmusban ugyanolyan elvek érvényesülnek, mint más kereskedésben. A „value pricing”, vagyis az értékmeghatározás annak a művészete, hogy a dolgokhoz értékeket rendelünk. Ez nehezebb, mint ahogy általában gondolnánk. A használt áruk esetében az ár a nullához tendál. Természetesen különleges vagy egyedi darabok esetén magasabb értékek is lehetnek.

Az említett anya ebben a tekintetben, az ármeghatározás elve szerint is helyesen járt el. A márkás darabot drágábban árulta, mint mások, de olyan árnál maradt, hogy a vevő még elfogadhatónak tartsa.

Egész Németországban nem találunk 10,90 árat ilyen termékre. Pszichológiailag nagyon fontos, hogy egy bizonyos küszöb alatt maradjunk.

Egy templom vagy valamilyen jótékonysági szervezet által rendezett vásáron senkinek sem jutna az eszébe ilyen feliratokat kitenni: „Alacsony árak”, „Szuper szenzációs árak”, „Egyet fizet, kettőt kap”. Ilyen helyeken semmilyen kereskedelmi trükköt nem alkalmaznak. Senki nem akarja itt kereskedelmi értelemben maximalizálni a hasznát. Itt az a cél, hogy a felesleges daraboktól megszabaduljanak, mégpedig úgy, hogy tovább is használja valaki.

Egészen más a helyzet az éves vagy heti vásárokon, ahol profik árulnak: „Vásároljon még, akkor mindent megkap 30 euróért!” – így hangzik a vásárlókat csalogató hirdetés. Aki belemegy, az végül többet vásárol, mint amennyit akart. A trükk az, hogy az árus egy-egy cikket, amit
nem is akar eladni, magas áron kínál, hogy a többi hasonló típusú cikk ára kedvezőnek tűnjön.

Az Ebay-en sok profi eladó van, de vannak laikusak is. De meg lehet itt gazdagodni? Aki meg akar szabadulni valamitől, a „verseny-figyelembevétel” elv szerint aláajánl a többieknek. Így néha szinte odaajándékozza valakinek a felkínált terméket, és nemigen keres az üzleten.

Az eladás maga kivált egy kompenzáló, megszabadulás-érzést, mondja a Nobel-díjas Kahneman

Elméletileg az árat megemeli az, hogy az eladót kárpótolja, hogy megszabadult az árult dologtól. Daniel Kahneman, a közgazdasági Nobel-díjjal rendelkező tudós, és egyben bestseller író ezt Endowment-effect – a már birtokolt tárgyak iránti elkötelezettség)-nek nevezte.

Eszerint az eladás maga kivált egy kompenzáló, megszabadulás-érzést. Minél több érzelem fűződik az eladandó tárgyhoz, annál nehezebb megszabadulni tőle, és annál magasabb az ára. A gyerekruha-vásár esetén a szülők bizonyos emlékekkel kötődnek az eladandó tárgyakhoz, lehet az egy rugdalódzó vagy egy roller. De általában a legtöbb eladandó tárgy valamikor az eladó otthonában volt. Így egy sikeres eladás elégedettséget okoz.

Természetesen a leleményes piaci szakértők már régóta látják a bolhapiaci rendszer nem egészen ároptimalizált vonását. Itt van pl. a villa (evőeszköz) története: Az USA-ban egy bolhapiacon egy árus 50 US centért vásárolta, és aztán 26 dollárért adta el. Egy öreg úr azért adott azért a villáért 26 dollárt, mert az árus emlékeztette az elhunyt feleségére. Hasonló történetek mutatják, hogy a vásárlásnál nagy szerepe van az érzelemnek. De egy gyerekruha-vásáron a gyerekholmikhoz fűződő történetek nem garantálják a sikeres eladást.

Kapcsolódó cikkek

Vásárlás bolhapiacon - hogyan kell eladni, hogyan kell alkudni, hogyan lehet megkapni a legjobb árat

Vásárlás bolhapiacon - hogyan kell eladni, hogyan kell alkudni, hogyan lehet megkapni a legjobb árat

Szereted a bolhapiacot? Ha igen, akkor tudod, hogy miért. ha nem vagyok odáig értük, akkor viszont ez a cikk neked szól.

Varrókellékek a Tchibo webáruházból: varrógép alátét, varrógép táska, patentozó gép, pantetozó szerszám, varrókészlet, polcra akasztható kosár

Varrókellékek & rendszerezés – Rend & kreativitás

Minden, ami a varráshoz és kreatív hobbikhoz, rendszerezéshez kellhet.

Dizájnerlámpa házilag - Csináld magad DIY lámpa.

Dizájnerlámpa házilag

Ha nagyon kreatívak vagyunk és van is kedvünk otthon barkácsolni, akár még remek dizájner lámpát is készíthetünk.